vagyonado

Európában több országban újra-újra előkerült a nagyobb magánvagyonok adóztatásának gondolata, melynek oka egyszerre fiskális és társadalompolitikai: az államok bevételi forrásokat keresnek, miközben nő az igény az igazságosabb közteherviselésre. A vagyonadó kérdése azonban nem pusztán adózási, hanem stratégiai vagyontervezési kérdés is egyben.

Magyarországon az új kormány 1%-os vagyonadója jelenlegi állás szerint az 1 milliárd forint feletti magánvagyonokra kerül majd bevezetésre. Tekintse át a legfontosabb tudnivalókat, a nemzetközi tanulságokat és azokat a szempontokat, amelyek mentén érdemes előre gondolkodni.

Mit értünk vagyonadó alatt?

A vagyonadó olyan adózási forma, amely a magánszemély (vagy család) tulajdonában álló vagyon meghatározott körét veszi alapul. Ide tartozhatnak szektorális adók is (pl. ingatlan- vagy telekadó), de jelző nélkül általában az általános (minden vagyontárgyra kiterjedő) és nettó értelmű (az adó alapját csökkenteni kell a tartozásokkal) vagyonadót értjük alatta.

Miket érinthet a hazai a vagyonadó?

pénz, értékpapír, egyéb befektetések, kripto
ingatlanvagyon
vállalkozói vagyon, cégvagyon, üzletrész
külföldi vagyonelemek
nagy értékű ingóságok, luxuscikkek, ékszerek, antikvár

Kiknek érdemes most odafigyelniük?

Családi vállalkozások tulajdonosai
Jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkezők
Nagyobb befektetési portfólióval rendelkezők
Több országban vagyonelemeket tartók
Bizalmi vagyonkezelésben vagy más struktúrában gondolkodók

Egy családi cég értéke papíron jelentős lehet, akár bőven meghaladva az 1 milliárd Ft-os értékhatárt, miközben a mögötte álló vagyon nem likvid. Tehát a családi vállalkozás értéke nem egyenlő a szabadon felhasználható készpénzzel.

Egy esetleges vagyonadó esetén ezért különösen fontos lehet az értékelés, a tulajdonosi struktúra és a fizetőképesség kérdése.

A vagyonstruktúra minősége felértékelődik

Minél összetettebb és kevésbé átlátható a vagyonszerkezet, annál nagyobb a bizonytalanság. Azok a családok és tulajdonosok, akik előre rendezik a vagyonukat, jellemzően jobb helyzetből készülhetnek majd bármilyen új környezetre.

Mit tanulhatunk a nemzetközi példákból?

Ahol működőképes modellek alakultak ki

Svájc és Norvégia ebből a szempontból gyakran hivatkozott példák: ezekben az országokban a rendszer nem szűk és nehezen értelmezhető kivételekre épül, hanem szélesebb adóalapra, egyszerűbben adminisztrálható szabályokra és kiszámíthatóbb végrehajtásra.

A működőképesség egyik kulcsa éppen az, hogy a vagyonadó nem elszigetelt politikai eszközként jelenik meg, hanem egy olyan adózási környezet részeként, amelyben az értelmezés, az alkalmazás és az ellenőrzés is rendezettebb keretek között történik.

Ahol a vagyonadó nem bizonyult fenntarthatónak

A tapasztalatok szerint a vagyonadó csak akkor működik fenntarthatóan, ha valóban minden vagyontárgyra kiterjed, egyszerű alkalmazni, könnyen kiszámítható és jól adminisztrálható.

A megszüntetések hátterében (pl. Franciaország vagy Svédország), általában éppen olyan indokok álltak, mint:

a vagyon külföldre menekítése,
túl bonyolult értékelés
magas végrehajtási költség,
a vártnál kevesebb adóbevétel, melynek a túl szűk adóalaphoz pl. – bizonyos eszközök teljes mentesítése – volt köze.

A másik fontos tanulság, hogy a nem likvid vagyonnal külön is foglalkozni kell. Egy tőzsdei portfólió és egy családi vállalkozás részesedése egészen más természetű eszköz.

Miért lehet alap a svájci modell?

Svájcban hosszú ideje működik sikeresen olyan vagyonadó-rendszer, amely széles adóalapra és standardizált értékelési szabályokra épül. A modell külön módszert alkalmaz többek között a bankszámlák, értékpapírok, ingatlanok és nem tőzsdei cégrészesedések értékelésére. Emiatt megfelelő kiindulópontot jelenthet egy magyar rendszer előzetes modellezéséhez is.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar szabályozás teljes egészében a svájci rendszert fogja másolni. Azt viszont igen, hogy a jelenlegi információk alapján már készíthető olyan előzetes becslés, amely segíthet feltérképezni a várható kitettséget, a likviditási kérdéseket és a tervezési prioritásokat.

Miért nem elég csak az adóalapot nézni?

A vagyonadó nemcsak értékelési, hanem likviditási kérdés is. Egy üzletrész, telek, műtárgy vagy családi ingatlan jelentős adóalapot képviselhet akkor is, ha a mögötte álló vagyon nem termel szabadon elkölthető pénzt. A vagyonadó ezért nemcsak arról szól, hogy mekkora lehet a várható adóalap, hanem arról is, hogy miből finanszírozható az évente jelentkező teher.

Az APELSO megközelítése ezért nem áll meg a becslésnél: a vagyon szerkezetét, likviditását és jövedelemtermelő képességét is vizsgáljuk, hogy a felkészülés ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is működőképes legyen.

Jelenthet-e megoldást a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelést sokan automatikus megoldásként vagy menekülőútként próbálják lefesteni, pedig ez félrevezető megközelítés. A bizalmi vagyonkezelésnek soha nem az volt a küldetése, hogy adóelkerülési eszközként működjön, sőt az évek alatt az egyre szigorodó hazai szabályozás igyekezett és igyekszik bezárni minden kizárólag adózási céllal létrehozott bvk kiskaput, és nagyobb szerepet fordítani a struktúrák valós társadalmi céljára: az öngondoskodásra és a generációk közötti vagyontranszferre.

A bizalmi vagyonkezelés valódi értéke a hosszú távú vagyonmegőrzésben, a generációváltás támogatásában, a családi vagyoni működés rendezésében, a tulajdonosi kontroll és a professzionális irányítás összehangolásában rejlik. Egy jól kialakított struktúra nem rövid távú reakció, hanem tudatos, akár több generációra előre tekintő döntés eredménye.

Miért érdemes már most foglalkozni a vagyonadóval?

1. Likviditás teremtés
2. Optimalizálás
3. Szűkülő mozgástér

Az illikvid eszközök miatt kelőre meg kell tervezni, miből lesz évente finanszírozható a vagyonadó

Már elérhető új szolgáltatásunk

Vagyonadó Start – előzetes kitettségfelmérés és becslés

Azok számára, akik szeretnék gyorsan és költséghatékonyan felmérni, hogy a jelenlegi feltételezések szerint érintheti-e őket a vagyonadó, és nagyságrendileg mekkora adóteherrel érdemes számolniuk, az APELSO Vagyonadó Start csomag kínál első, gyakorlati lépést.

A szolgáltatás célja nem a végleges bevallási adatok meghatározása, hanem egy megalapozott előzetes kép kialakítása a várható kitettségről, a likviditási kérdésekről és a további teendőkről.

Egy elsődleges kép arról, hogy a vagyonadó várhatóan érinti-e Önt, és nagyságrendileg mekkora teherrel kell számolni.

A szolgáltatás nyilvános adatokra és az ügyfél által átadott információkra épül, és egy 60 perces konzultációt is tartalmaz.

Fontos tudnivaló: A vagyonadó részletszabályai jelenleg még nem ismertek teljes körűen, ezért az előzetes kalkulációk és becslések tájékoztató jellegűek, a rendelkezésre álló adatokon és feltételezéseken alapulnak. Ezek szakértői felülvizsgálat, aktualizálás és írásbeli jóváhagyás nélkül nem használhatók fel adóbevallás elkészítéséhez vagy benyújtásához.

Időpontot kérek Vagyonadó Start konzultációra!

Szakértőnk válaszol

Miért jelent külön problémát a nem likvid vagyon?

"A vagyonadó évente fizetendő pénzügyi kötelezettség lehet akkor is, ha a vagyon nagy része nem termel szabadon elkölthető pénzt. Egy üzletrész, telek, műtárgy vagy családi ingatlan jelentős adóalapot képviselhet, miközben az adó megfizetéséhez szükséges pénzt más forrásból kell előteremteni. A vagyonadó ezért nemcsak értékelési, hanem likviditási kérdés is. "

Miben más az APELSO megközelítése egy hagyományos adótanácsadáshoz képest?

"Az APELSO nemcsak a várható adó összegét vizsgálja, hanem a teljes családi vagyon szerkezetét, likviditását és jövedelemtermelő képességét is. A jogi, adózási, számviteli, vállalatértékelési és befektetéskezelési szempontokat egy rendszerben kezeljük. A cél nem pusztán az adó kiszámítása, hanem annak megtervezése is, hogy a vagyon hosszú távon hogyan tudja kitermelni az éves terhet. "