Az USA-magyar adóegyezmény nélkül a gyakorlatban

Adóegyezmény nélkül az amerikai forrásadókat nem korlátozza semmi, így az egyezmény megszűnése óta a magyar befektetőknek 30%-os forrásadóval kell számolniuk az amerikai osztalék után. Ezt azonban a magyar szja-törvény még további 5% személyi jövedelemadóval is megterheli.

A szociális hozzájárulási adókötelezettségre (SZOCHO) a kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondása nincs hatással, így a SZOCHO-plafonig (minimálbér 24-szerese) SZOCHO-fizetési kötelezettség is felmerül. 

Osztalék/tőkejövedelem

2024-től a szövetségi szintű 30%-os amerikai forrásadó a kamatjövedelmek esetében alkalmazható. A magyar szabályok szerint a nem egyezményes államból származó, személy kamatkifizetése nem kamatjövedelemnek, hanem un. egyéb jövedelemnek minősül, amelynek 89%-át 15% szja, és -felső korlát nélküli- 13% szociális hozzájárulási adó terheli.

Itthon az Egyesült Államokban megfizetett adó 90%-ával lehet csökkenteni az SZJA fizetési kötelezettséget -de mint külön adózó jövedelem, minimum 5%-t meg kell fizetni-, viszont a szociális hozzájárulási adóteher egyáltalán nem csökkenthető, és a SZOCHO plafon sem alkalmazható. Így amennyiben az amerikai kamatjövedelemből az Egyesült Államokban 30% forrásadót vonnak le, akkor Magyarországon már „csak” 5% szja-fizetési kötelezettség merül fel, viszont a jövedelem 89%-a után a 13% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni. 

(Megjegyzés: 2023. július 1 óta az szja törvény szerinti kamatjövedelem esetén is felmerül szocho-plafon nélkül szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, amennyiben az értékpapír 2023. június 30-át követően kerül beszerzésre. OECD országból származó kamatkifizetés nem egyéb jövedelem.) 

Ha OECD tagállamban van az értékpapírszámla

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok az amerikai nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott részvényekre továbbra is alkalmazhatók, ha a magánszemély OECD tagállamban működő befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával, vagy olyan országban működő szolgáltatót vesz igénybe, mely országgal van hatályos adóegyezményünk. Ezen esetekben továbbra is elhatárolható a veszteség, és nincs szocho.

Ha nem OECD tagállamban van az értékpapírszámla

Az egyezmény megszűnésével az amerikai tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel való kereskedés már nem minősülne ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azokkal már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni.

(Alapvető különbség a két ügylet-fajta között, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén figyelembe lehet venni a veszteséges ügyleteket - ha az egyik évben az ügyletekből nyereség van, akkor az arra jutó adót a következő két évben figyelembe lehet venni, ha ugyanilyen ügyletekből veszteség keletkezik-, addig árfolyamnyereség esetében ilyen nincs, a veszteség nem csökkenti az adóalapot. Másik jelentős különbség, hogy az előző esetben nem kell SZOCHO teherrel számolni, míg árfolyamnyereség esetén korlátos SZOCHO teher is felmerül az SZJA-n túl.)

Az adóegyezmény megszűnése tehát azon ügyletekre van hatással, amelyeket amerikai bank vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek. Ezek esetében 2024. január 1-től a nyereséggel nem állítható szembe a veszteség és a szocho-plafonig a 13%-os szocho-t is meg kell fizetni. Ugyanakkor, az SZJA tekintetében, ha arra a nyereségre a helyi amerikai szabályok szerint lehet forrásadót kivetni, akkor azt Magyarországon figyelembe lehet venni, az itthon megfizetett szja 90%-ig, de legalább 5%-nyi külön adózó jövedelem szja-t meg kell fizetni. (Összes teher: USA forrásadó + a külön adózó jövedelmek min. 5% szja-ja, + szocho-fizetési korlátig 13% szocho).

Ha hazai befektetési szolgáltatónál -feltéve, hogy nem minősül alternatív befektetési alapnak- a lakossági befektető hozamot ér el -feltételezve, hogy piaci áron szerzi meg az értékpapírt, s így a vásárlás nem adózási pont-, a hozam kamatjövedelemnek minősül, így az adókötelezettség (amennyiben az USA is kamatnak minősíti azt) egyezmény hiányában, amely így összesen 35% (30% USA forrásadó és -a beszámítás okán- 5% magyar külön adózó jövedelem szja, s mivel kamatjövedelem, szociális hozzájárulási adó nincs) adóterhet jelent.

Ha az amerikai papír fizet hozamot, akkor a kifizetés a kedvezményezettje maga a befektetési alap. Ez esetben azt kell megnézni, hogy az Egyesült Államok és a befektetési alap kibocsátási országa között van-e egyezmény, ha van, akkor az abban foglaltakat kell alkalmazni. Magyar befektetési alap esetében nincs, ami korlátozza az amerikai forrásadót. Az amerikai forrásadó a magyar befektetési alap hozamát rontja.

Mivel a magánszemély a befektetési alap befektetési jegyeit vásárolja meg, ezek a befektetési jegyek pedig neki fizetnek hozamot, az is számít, hogy a befektetési alap országa és a befektető országa között milyen egyezmény él, illetve, hogy a befektetési alap országa előír-e bármilyen forrásadót abban az esetben, ha kifizetés történik a befektető felé.

ETF esetén a hozam után kivethető forrásadót az befolyásolja, hogy az ETF országa és Magyarország között van-e kettős adóztatást kizáró egyezmény. Az ETF tőzsdei értékesítésére az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni, amennyiben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó feltételek teljesülnek.

A TBSZ egy speciális hazai konstrukció, ilyenformán elvileg az egyezmény hiánya nem befolyásolja, ám feltételezhető, hogy az USA szabályok szerint változatlanul forrásadó fogja terhelni a kifizetett osztalékot/kamatot, ha közvetlenül amerikai kibocsátású értékpapír kerül rajta elhelyezésre.

Amennyiben az amerikai részvény nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírnak minősül (például OECD tőzsdén kereskednek vele), akkor az általános szabályok szerint TBSZ számlán tartható a részvény.

Ha az értékpapírt nem USA cég bocsátotta ki valamilyen speciális konstrukcióban (pl. strukturált termékek, amelyek többek között USA termékeket is magukban foglalnak), illetve a befektetési szolgáltató egy olyan országban található, amellyel mind az USA, mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a forrásadó alóli mentességekről részben, vagy egészben egyezmény rendelkezik, akkor a magyar adóügyi illetőségű lakossági befektetőnél a többes adóztatás esetleg elkerülhető, azonban tekintettel arra, hogy a tényleges haszonhúzó mégiscsak a magyarországi befektető lesz, ez biztonsággal nem jelenthető ki.

Ha az értékpapírt USA cég bocsátotta ki, és a befektetési szolgáltató is USA-beli, akkor végső soron az ebből származó bevételt, jövedelmet magyar adóügyi illetőségű lakossági befektető részére fizetik meg, így szinte bizonyosan nem kerülhető el a kettős adózás.

Az adóegyezmény megszűnésével az Egyesült Államokban dolgozó, magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek fizetése az USA-ban is adóköteles lesz, az Egyesült Államok belföldi szabályainak megfelelően.

Az Egyesült Államokban tevékenykedő magyar állampolgárok ugyanakkor az egyezmény hiányában nem veszítik el magyarországi adóilletőségüket sem. Ennek következtében a magánszemélyek nem önálló tevékenységből származó jövedelme Magyarországon is adóztatható marad azzal a megkötéssel, hogy a külföldön megfizetett forrásadó 90%-a beszámítható a magyar személyi jövedelemadóba az adóköteles jövedelem 15%-áig.

Az adóegyezmény felmondása azon amerikai magánszemélyekre is kihatással van, akik az SZJA-törvény alapján nem minősülnek belföldi illetőségűnek, de Magyarországról jövedelmük származik. Az ő esetükben ugyanis valamennyi Magyarországról származó jövedelem adóköteles lesz a magyar szabályok szerint. Ennek során nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, amely belföldön megszerzett jövedelemnek minősül.

Ha az osztalékot társaság kapja, a forrásadó – szövetségi szinten- általános mértéke 30%.

Az amerikai forrásadó 90 százaléka viszont beszámítható a magyar társasági adóba, azonban a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó átlagos adó összegét, így ténylegesen a külföldön megfizetett adóból legfeljebb 9%-ot lehet figyelembe venni.

Amennyiben egy külföldi vállalkozás Magyarországon -tényleges, vagy az egyezmény szerint annak minősülő- telephellyel rendelkezik, akkor a belföldi telephelyükre tekintettel a társasági adó alanyává válik Magyarországon.

Az egyezmény hatálya alatt a magánszemélyen keresztüli szolgáltatásnyújtás nem keletkeztetett telephelyet, és így társasági adókötelezettséget az amerikai cégek számára Magyarországon. Egyezmény hiányában azonban a magyar Tao törvény alapján már akár 183 nap jelenlét megalapozhatja az amerikai társaságok magyar adókötelezettségét akár állandó fizikai létesítmény és hiányában is. 

Magyar társaságok amerikai leányvállalatai oldalán jelentős adónövekedésre lehet számítani, hiszen ott az osztalék után eddig összesen 5% amerikai forrásadót kellett megfizetni. Egyezmény nélkül viszont ezek mértéke 30%-ra emelkedik.

A külföldi társaságok számára fizetett osztalék és kamatjövedelmek után Magyarország nem vet ki egyáltalán forrásadót, vagyis az amerikai cégek Magyarországról származó bevételét adóegyezmény hiányában sem terheli forrásadó. (Az egyezmény hiánya viszont felveti azt a lehetőséget, hogy ezen Magyarország változtathat.)

Szövetségi szinten a forrásadó általános mértéke 30%, mely nem csak az amerikai forrásból származó tőkejövedelmeket, hanem a magyar társaságok részére fizetett szolgáltatási díjakat is terhelheti. (Ráadásul az Egyesült Államokban nem csak szövetségi szinten merülhet fel adókötelezettség, hanem az egyes államok is vonhatnak le forrásadót a saját szabályaik szerint.) Az amerikai forrásadó 90 százaléka viszont beszámítható a magyar társasági adóba, azonban a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó átlagos adó összegét, így ténylegesen a külföldön megfizetett adóból legfeljebb 9%-ot lehet figyelembe venni.

Az eddigi egyezmény nem tette lehetővé, hogy az amerikai társaság ingatlanos cégben való részesedésének eladásból származó bevételét Magyarország megadóztassa. Az adóegyezmény megszűnésével, ha egy amerikai társaság magyar szabályok szerinti un. ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével bír, az amerikai részvényes az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá esik. Mindez 9 százalékos magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelent az amerikai tulajdonos társaság számára Magyarországon.