Új korszak és kötelező NAV ellenőrzések a bizalmi vagyonkezelésben

A családi vagyonkezelési struktúrák (bizalmi vagyonkezelés és a magáncélú vagyonkezelő alapítványok) működése és adózása jelentős változás előtt áll. A nemrég benyújtott módosítások legfontosabb üzenete, hogy az új kormányzat is elismeri a családi vagyonstruktúrák szükségességét, támogatja őket, de leszámol azok visszaélésszerű használatával. 

A majd 10 éves hazai bizalmi vagyonkezelési piacon szerzett alapítási, strukturálási, vagyonkezelési tapasztalattal rendelkező szakmai stábunk értelmezése szerint a megjelent törvénytervezet nem a bizalmi vagyonkezelés végét jelenti, hanem egy új, érettebb piac kezdetét.  

A legfontosabb változások röviden

A tervezet alapján a korábbi felértékelési adóelőny felmenő rendszerben jelentősen szűkül. Az eddigi 5 éves adómentesség a 2026. augusztus 31-et követően tett vagyonrendelések kapcsán megszűnik, és a helyét egy általános adóhalasztás veszi át.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy 3 millió Ft-tal alapított céget adunk el bizalmi vagyonkezelésen keresztül 1 milliárd forintért, akkor eddig a vételár 5 év után adómentessé vált, ami mintegy 150 millió Ft adómegtakarítást jelentett. A jövőben továbbra sem kell adót fizetni sem a vagyonkezelésbe adás, sem pedig az értékesítés során, de az adóról már nem mond le végleg a költségvetés. Azt majd akkor kell megfizetni, amikor a kedvezményezettek hozzájutnak a tőkéhez.

A halasztott adót viszont addig be lehet fektetni, és a TBSZ lehetősége is nyitva marad. További lényeges könnyebbség, hogy megmarad az öröklés adómentessége, azaz a „görgetett” adót a családtagoknak egyáltalán nem kell megfizetniük, ha a tőkéhez csak a vagyonrendelő halála után jutnak hozzá.

Ez a változás alapjaiban alakíthatja át a BVK-ról kialakult közgondolkodást. A bizalmi vagyonkezelésre a jövőben nem lehet „adózási kiskapuként” vagy „adóelkerülési eszközként” tekinteni, hiszen az adóteher nem nullázható le. A hangsúly a valódi családi és gazdasági célokra, a hosszú távú vagyonmegőrzésre és vagyonépítésre helyeződik, miközben a vagyonkezelő autonómiája és függetlensége is felértékelődik. Ezzel párhuzamosan a professzionális vagyonkezelők szerepe várhatóan felerősödik.

Jönnek a kötelező NAV-ellenőrzések 

A tervezett szabályozás egyik legfontosabb eleme a kötelező adóhatósági ellenőrzések előírása valamennyi bizalmi vagyonkezelésre és magáncélú vagyonkezelő alapítványra. Ez sok piaci szereplőnek kellemetlen meglepetést hozhat, de az APELSO Wealth Management ügyfeleinek számára ez nem jelenthet váratlan fordulatot.  

 Az első hullám a 2023. szeptember 12. előtt létrejött struktúrákat érinti, beleértve az időközben megszűnteket is. A bizalmi vagyonkezelés megszüntetésével így nem lehet elkerülni az esetleges hátrányos követkeményeket. Ezt követően 2028. január 1-jétől kezdve elévülési időn belül a később létrehozott bizalmi vagyonkezelések is kötelező vizsgálat alá kerülnek. Az időbeli elhatárolás oka, hogy a korábban létrejött vagyonkezelések esetében még nem volt feltétel a felértékelés Szja-mentességhez az 5 év várakozási idő.

Mi az elmúlt években is abból indultunk ki, hogy a bizalmi vagyonkezelés csak akkor működik jól, ha a struktúra nem egy üres jogi keret, hanem „élő- és lélegző” családi védőháló, ügyfeleinket ezért tudatosan a magas szintű compliance, szabályozói megfelelés és az egyéni célokra szabott működés irányába tereltük. 

A várható ellenőrzések tehát nem pánikhelyzetet teremtenek, hanem lehetőséget adnak az önvizsgálatra. A kérdés nem az, hogy „kell-e félni” a NAV-tól, hanem az, hogy a meglévő struktúra célja, dokumentációja, döntési mechanizmusai és működése egy külső ellenőrzés előtt is megállja-e a helyét. 

 A jogalkotó először ad iránymutatást az adóelkerülés megítéléséhez.

A NAV többek között az alábbiakat vizsgálhatja:

• a vagyonrendelés körülményei, melyek közé olyan – elsőre meglepő – szempontok is bekerültek, mint például a tanácsadóval, ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat részletei, háttere vagy a velük között megbízási szerződés tartalma, illetve az egyes szerződéstervezetek,
• a megkötött szerződések szövegezése, terjedelme, részletezettsége, valamint az adóelőnnyel összefüggő egyes rendelkezései;
• a vagyonkezelő és a vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő és a kedvezményezettek között fennálló esetleges kapcsolat;
• mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekiadás között, illetve milyen régóta áll fenn a struktúra;
• mi váltotta ki az első tőkekiadást;
• mi volt a vagyonkezelés tényleges, dokumentumokkal és a vagyonkezelés tartalmával alátámasztható célja

Az elmúlt éveknek köszönhető belső fejlesztéseink itt is jelentős költséghatékonyságot jelentenek ügyfeleinknek. A valódi változás azonban az, hogy most már biztosan nem elég „összerakni” egy egyszerű eseti BVK-szerződést. A struktúrának valódi családi igényeket kell kiszolgálnia, melyhez átgondolt működésre, megfelelő adózási és számviteli háttérre, valamint ellenőrzésálló dokumentációra lesz szükség. 

Mit érdemes most tenni?