Az értékpapír-kereskedés elterjedése a lakosság körében világtrend. A letölthető brókerapplikációknak és a gyorsuló információáramlásnak köszönhetően a telefonján ma már bárki vehet például Nvidia részvényt három kattintással, anélkül, hogy tudná, mit is csinál a cég. És nem csak részvényt, de egyéb egzotikusabb derivatívákat is.
Ennek a jelenségnek az egyik legextrémebb felfutása Indiában van, ahol a koronavírus óta főleg az opciókkal és egyéb derivatívákkal történő kereskedés futótűzként terjedt el. Az indiai tőzsdén 2023-ban nyolcszor annyi opciós szerződést kötöttek, mint a második helyen álló USA-ban (darabszámban; dollárban mért forgalomban még mindig Amerika az első), és körülbelül 40-szer annyit, mint öt évvel előtte. Ezeknek a kontraktusoknak jelentős részével, kb. 35%-ával lakossági felhasználók (zömében 20-30 év közötti férfiak) kereskedtek, ami főleg annak volt köszönhető, hogy elképesztően olcsón, akár pár dollárcentért is lehetett opciókat vásárolni, és nagyon kis tételekben is, valamint ezek által könnyebben kereskednek tőkeáttétellel. Ez lehetővé tette az utca emberének, hogy fogadjon a részvény mozgására, töredékéért, mint amennyibe kerülne azt megvásárolni, és hogy kezelje a részvénymozgásból adódó kockázatot – elvileg.
A profitra vágyó polgárok reményhullámát meglovagolva jelentek meg a különböző finfluenszerek (finance influencer), akik legtöbbször YouTube-on hirdetik az igét a különböző kereskedési stratégiákról, és a jobbnál jobb részvényekről, amik a következő hónapokban biztos, hogy duplázni fognak. Csábítóan magas hozamokat ígérnek kockázat nélkül – csak elő kell fizetni egy kurzusra vagy táborra, „ami által bárki profi kereskedővé válhat”. „Ha nem keresel pénzt három hónap alatt, én adok neked kétmillió indiai rúpiát!” – kiáltja az egyik legnépszerűbb indiai finfluenszer guru, Mohammad Nasiruddin Ansari egy közönségtalálkozón (önmagában érdekes gondolat egy „pénzügyi tanácsadó” közönségtalálkozója). Bármilyen jól is hangzik ez az ajánlat, ha ilyet hallunk, inkább sétáljunk el a másik irányba, mert ebben az esetben különösen igaz a „túl szép, hogy igaz legyen” mondás.
A sors fintora, hogy Ansarit az indiai piacot szabályozó SEBI (Securities and Exchange Board of India) eltiltotta a kereskedéstől, ugyanis anélkül osztogatott befektetési tanácsokat, hogy arra jogosult lett volna. Továbbá, ha már ott voltak, megnézték, igaz-e, amit állított, miszerint 20–30%-os hozamokat produkál évente. Nos, mindenki meglepetésére nem volt igaz: csak 2023 első felében 347 ezer dollárt veszített. A tiltás ellenére YouTube-on tovább tanítja a népet, busás összegek fejében pedig további „jó tanácsokat” kapnak az ártatlan befektetők például egy privát Telegram-csatornán keresztül, ahova nehezebben ér el a SEBI keze. A finfluenszer-jelenséget persze nem az indiaiak találták fel, de itt figyelhető meg leginkább a hatásuk, hisz a segítségükkel és az opciós kereskedés egyszerűségével nagyon elterjedt a lakosság körében a rövid távú kereskedés az utóbbi öt évben.
Egyetlen szépséghibája van a történetnek: a derivatívákkal kereskedő kisbefektetők 93%-a veszteséges a SEBI jelentése szerint. Az őrületben – és persze edukáció hiányában – sokszor egész fizetéseket és megtakarításokat kockáztatnak egy-egy fogadáson. A részvényopciós-láz olyan mértékeket öltött 2024 végére, hogy a SEBI-nek kellett közbelépnie, így idén áprilistól maximalizálta a heti köthető szerződésszámokat, 1,5 millió rúpiában (kb. 6 millió forint) minimalizálta egy szerződés méretét, és csak egy indexen lehet kereskedni, minimum egyhetes opciókkal. Ezek a szigorítások összességében a lakosság kedvét akarták elvenni az ész nélküli opciós kereskedéstől, ami valamennyire sikerült is, mert azóta felére csökkent a forgalom ezekben a derivatívákban.
Azonban ha a lakosság ekkorát bukik, akkor jön a kérdés: ki nyer ezekkel? Az opciós kereskedés felfutásával egyre népszerűbb lett India az úgynevezett high-frequency trader befektetők szemében. Ezek a – legtöbbször – saját számlás kereskedő cégek algoritmikus stratégiák segítségével akár másodpercek töredéke alatt adják-veszik az értékpapírokat és különböző derivatívákat, és nekik az indiai piac magas volumene tökéletes környezet ehhez. Ezek közt a cégek közt hatalmas a verseny a frissdiplomás tehetségekért, valamint a tőzsde épülete melletti szerverszobákért, hisz itt az is előnynek számít, ha az információ egy ezredmásodperccel előbb jut el hozzád, mint a versenytársaidhoz.
