Hogyan gondoskodjunk sajátos nevelési igényű gyermekünkről?

Érthetően borzolta fel a kedélyeket pár nappal ezelőtt az egyik internetes portál cikke arról, az édesanyáról, aki az irányadó jogszabályoknak megfelelően polgári perben volt köteles kérni súlyos és visszafordíthatatlan fogyatékkal élő, időközben nagykorúvá vált fiának a gondnokság alá helyezését.  Külön megviselte a családot, hogy a pert formálisan az anyának, a gondnokság alá helyezést kérőnek kellett megindítania a saját fia ellen, akit ebben az ügyben ügygondnok képviselt, és ráadásul a fiút el is kellett rángatni a bíróságra. 

A személyes cselekvőképesség bármiféle korlátozása nagyon érzékeny kérdés és megfelelő szabályozás és eljárás nélkül a legsúlyosabb visszaélésekre adhat lehetőséget. Ilyen visszaélésekről szólt a néhány évvel ezelőtt készült sikeres amerikai film, a Fontos vagy nekem (eredeti cím: I Care a Lot) egy csalóról, aki vele összejátszó bíróság és a bírósági szakértők közreműködésével megszerzi egyedül élő emberek gondnokságát, majd kifosztja őket. Épp a visszaélések megakadályozására szolgál a bonyolult és valóban megterhelő, adott esetben megalázónak tűnő bírósági eljárás, illetve a gondnokság rendszeres felülvizsgálata. 

Ám az eljárási szabályokat mindig lehet gondolkodva és emberségesen alkalmazni.  Egész biztos, hogy nem kell egy mozgásképtelen fiatal felnőttet elrángatni a bíróságra, amikor az eljárási szabályok lehetőséget biztosítanak a helyszíni tárgyalásra, vagyis arra, hogy a bíróság kiszálljon az érintett családjához és a helyszínen győződjenek meg a gondnokság alá helyezés indokoltságáról.

Nyilvánvaló, hogy a saját maguk ellátására képtelen betegek cselekvőképesség korlátozása a legdrámaibb az érintettek számára.  A cselekvőképesség korlátozása, akár pedig a kizárása, azonban együtt jár a vagyoni döntések korlátozásával vagy akár teljes kizárásával. 

Egy ép, egészséges felnőtt cselekvőképtelenné válása is szomorú, ám a legszomorúbb, ha a sérülten született vagy gyermekkorban magatehetetlenné váló gyermekről kell gondoskodni arra az időre, amikor a szülők már nem élnek. 

A gondoskodásnak sok összetevője van.  A legfontosabb, természetesen, a szeretetteli törődés, amit a testvérek, más rokonok nyújthatnak.  Előfordulhat, hogy állandó ápolásra vagy esetleg intézeti elhelyezésre van szükség.  Ez is megoldható, ha nem is könnyen és nem is olcsón. Sőt.  A gondnokság alatt álló vagyonának kezelése más típusú tudást igényel, s a szükséges szakértelem mellett a megfelelő jogi és szervezeti keretek kialakítására is szükség van.

A hosszú távú pénzügyi és életminőséget megőrző gondoskodás legalkalmasabb eszköze a bizalmi vagyonkezelés. A bizalmi vagyonkezelés biztosíthatja - gondnokság alá helyezés és a gyámhatósági eljárás nélkül is, vagy azzal együtt  – hogy speciális ellátást igénylő szeretteink biztonságban legyenek, akkor is amikor mi már nem vagyunk.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekről életükben a szüleik gondoskodnak, így a gyermek gondozására létrehozott vagyonkezelés legtöbbször a szülők halálakor, a hagyatéki eljárás során lesz hatályos. Ám érdemes megfontolni egy olyan vagyonkezelés létrehozását, ami már a szülők életében működik, így mód van a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok finomra hangolására, főleg pedig arra, hogy a vagyonkezelés hatályba lépése ne akadhasson fenn a hagyatéki eljáráson.

A cselekvőképtelen kedvezményezett tekintetében a vagyonkezelő – általában a kezelt vagyon hozama terhére – pénzbeli ellátást nyújt, kifizeti a gondozókat vagy az intézeti elhelyezés, illetve az esetleges gyógykezelés költségeit. Szükség esetén azonnali kifizetés is biztosított, akár nagyobb összegű orvosi ellátás, gyógykezelés esetén. Igen gyakori a vagyonkezelő megbízása ezen túli feladatokkal, így meg lehet bízni a vagyonkezelőt a megfelelő egészségügyi szolgáltató vagy gondozó kiválasztásával és ellenőrzésével is. 

A családon kívül álló, de a családi viszonyokat jól ismerő vagyonkezelő pártatlanul, részrehajlás nélkül tudja érvényesíteni a gondozásra szoruló kedvezményezett érdekeit. A sérült gyerek gondokságát ellátó családtagokkal, főleg a szülők halála után sokszor merül fel érdekellentét gyanúja, melyet egy professzionális vagyonkezelő ki tud küszöbölni, azonban a sérült gyermek törvényes képviseletét ellátó gondok bármikor ellenőrizheti a vagyonkezelő tevékenykedését. 

A szülői gondoskodást semmi sem pótolhatja, a legtöbb, amit a szülő megtehet az, ha rendezett körülményeket hagy maga után. A felnőtté vált, ám gondoskodó szülők nélkül maradt sérült gyerekek sorsának rendezését idejekorán meg kell kezdeni. Ennek lehet alkalmas és biztonságos eszköze a gyermek érdekében létrehozott bizalmi vagyonkezelés.

dr. Antall György András - partner, igazgatósági tag